Hogyan csinálják a norvégok ?

Tudtál arról, hogy norvégia jelentős olaj és földgázkitermelő ország? A tőlük származó ellátás tovább nőtt az orosz nyersanyag szankciók miatt és az alábbi grafikonon látjuk, hogy az elmúlt 2021 és 2022 években mennyire megugrott a norvégok ezen nyersanyagokból származó bevétele.

Földgázból és kőolajból származó bevételek Norvég koronában kifelyezve

forrás: https://www.norskpetroleum.no/en/production-and-exports/exports-of-oil-and-gas/

A Norvégok ezt a nemzeti kincset 1969 ben fedezték fel az északi tenger alatt és 1971 ben már megindult a kitermelés. A világ nyersanyag nagyhatalmai közt a 11. helyet foglalja el a maga napi 2 millió hordós kitermelésével.

forrás: https://www.norskpetroleum.no/en/production-and-exports/exports-of-oil-and-gas/

Olajpiaci kitérő

2021-ben az olaj volt a világ legnagyobb energiaforrása, ezt követte a szén és a gáz. Az olaj fedezi a világ teljes energiaszükségletének körülbelül 31%-át.

Mi van a földgázzal ?

A norvég gázexport értéke 2022-ben meghaladta a norvég olajexport értékét (beleértve az LNG-t és a kondenzátumot is), a rendkívül magas gázárak következtében. A belföldi gázfogyasztás Norvégiában nagyon alacsony, és szinte az összes 
megtermelt gázt exportálják. A norvég gáz az EU és az Egyesült Királyság gázszükségletének 20–25 %-át biztosítja, és jelentősen hozzájárul Európa energiabiztonságához.

Ezt a cikket viszont nem azért írom, hogy nyersanyagkitermelési adatokkal untassam az olvasót hanem azért mert a norvégok a nyersanyagaik kitermelésének bevételei kapcsán nem rendhagyó módon járnak el. 1990 ben létrehozták a norvég állami szuverén alapot amelybe az első betétek 1996 ban kerültek be.

Mára ez a befektetési alap a világ legnagyobb nyugdíjalapja is egyben a maga 1332 milliárd eurós piaci értékével. Az alapba bekerült pénz már több mint a fele haszon tehát már több mint 600 milliárd eurót a befektetés hozamai termeltek meg. A Norvég korona mint valuta erősödése további 30%-kal emelte a tőkeértéket. A norvég állam az elmúlt 24 év alatt a meglévő érték „csak” kb. 32%-kát tehát egyharmadát fektette be a jelenlegi értéknek. 2021 végén is már akkora tőkével rendelkeztek, hogy minden norvég lakosra jutott 270 ezer dollárnyi tőke. A világ összes tőzsdén kereskedett részvényének 1,5%-ka norvég tulajdonban van.

Az alap összetétele 2023 első félévében (eszközosztályok)

  • 71,3 % Részvények (63 ország 9228 vállalat)
  • 26,4% Kötvények (48 ország, 1430 kötvény)
  • 2,3% Ingatlan piac (14 ország, 890 db. ingatlan)
  • 0,1% Megújuló energiák (1 ország, 1 befektetés)
Forrás: https://www.nbim.no/en/the-fund/Market-Value/

A felelősségteljes gondolkodás

A norvégia a 90 es évekig minden olajból származó bevételét elköltötte, visszaforgatva azt az olajiparba. A hirtelen meggazdagodás és a túlfűtött gazdaság náluk is okozott problémákat. Hitelválság, bankválság (1988-1992) kétszámjegyű infláció, olajárak bezuhanása, a többlethozam hirtelen deficitté alakult. Valamit tenni kellett. 1990 ben létrehozták a szuverén olajalapot mert tudták, hogy a kitermelés nem tart majd örökké és a világ minden részén befektetett tőke a norvég nemzet hosszútávú fentarthatóságát alapozza majd meg. Nagyon okosan diverzifikálták (csökkentették a kockázatot) a fő erőforrásuk legnagyobb kockázatát ami a nyersanyagárak ingadozása volt. A nemzetközi piacokon rengeteg más egyéb az olaj ipartől független befektetéssel olyan eszméletlen vagyonra tettek szert ami a világ egyik leggazdagabb országává tette őket.

Érdekesség, hogy az alapot a Norvég központi bank üzemelteti és a tőke 4%-kát évente visszaforgatja az ország költségvetésébe. Ezt a számot nemrégiben 3%-ra módosították mert az adóbevételek elegendőek voltak az ország optimális működéséhez és így az alaptőke még gyorsabban nőhet.

A párhuzam

Mikor a norvég vagyonkezelést példázzuk a számok mérete miatt nagyra kerekedik a szemünk. Viszont paradaox módon amit ők csinálnak azt bárki megteheti egyszemélyes hadjáratként is.

  • Ahogy a norvég nyersanyag is véges úgy a saját bevételeink is végesek mert megöregszünk.
  • Ahogy a norvégok a bevételeik egy részét hosszútávon, globálisan főként részvényekbe fektették ezt mi is megtehetjük pofon egyszerűen indexalapokba való befektetéssel ETF eken keresztül.
  • Ahogy a norvégok is csak a jelenlegi tőkeméret kb. egyharmadát fektették be a többi pedig növekmény, az ránk is vonatkozik hiszen a hosszútávú hozamok 7%-10% körül mozognak évente.
  • Ahogy norvégia tervez hosszútávon fenntmaradni a felhalmozott tőke segítségével éves 4% kos kivétellel azt mi is megtehetjük nyugdíjasként. Amennyiben portfóliónkba kellő hosszúságú ideig és rendszeresen fektettünk be.

Személyes bevételeink ha csak 10 % kát fektetnénk be az egész aktív életünk során pl. úgy mint a norvégok (globálisan részvényekbe) akkor a nyugdíjban magasabb életszínvonalon élhetnénk mint az aktív fiatal éveinkben.

  • Hányan közülünk fektet be a megkeresett pénzéből rendszeresen és gondol a saját és családja jövőjére?
  • Hány vállalkozó forgat vissza a saját vállalkozásán kívül egyéb befektetésekbe azzal a céllal, hogy egyszer majd nem fogja tudni tovább csinálni és élni kell valamiből?

A válaszokat az olvasóra bízom. Amennyiben tetszett az cikk szeretné vagyonát gyarapítani akár a feljebb említett módon, keressen fel bizalommal.

Kalkulátorok ITT