Befektetések költségei, mint az egyik fő szempont

Tőkepiaci befektetéseink során, minden esetben használnunk kell egy köztes entitást aki lehetővé teszi nekünk a befektetést. Brókerházak, vagyonkezelők, bankok, értékpapírkereskedők stb. Ebben a cikkben a azt nézzük meg, hogy egyes köztes szereplők között mekkora különbségek lehetnek költségek szempontjából.

Sok kicsi sokra megy

Sok kicsi sokra megy. Hallottuk már a mondást. A sok aprócska költség is nagyon nagy összegeket jelenthet hosszú távon ezzel karcsúsítva a befektetésünk hozamát. A továbbiakban rámutatok azokra a lényeges költségekre melyek magasságára mindenképp érdemes a befektetésünk kiválasztásakor odafigyelni.

Ponteciális hozam szempontjából két költségtípust emelnék ki. Az egyszeri és a folyamatos díjakat.

Egyszeri díjak

Olyan költségek melyeket egyszer fizetünk ki és nem befolyásolják a befektetésünk hosszú távú eredményét jelentősen. Belépési illeték, kilépési illeték, Befektetési tanácsadás költsége, tranzakciós díjak.

Folyamatos díjak

Ezeknek a díjaknak a magassága nagyon erősen befolyásolja majd a végeredményt. Szintjüket minél alacsonyabban érdemes tartani az egész befektetési időtartam során. Jellemzően a bankok által és a kisebb belföldi vagyonkezelő társaságoknál nyújtott aktívan kezelet befektetési alapok költségei 2% körül mozognak. Bőven találunk 2% feletti folyamatos díjat is de ezeket talán már említeni is felesleges. A vagyonkezelési díj felett gyakran találkozunk még a sikerdíjakkal, számlavezetési díjakkal is melyek szintén ebbe a kategóriába tartoznak.  Nézzünk egy példát:

Megoldás A: 25 éves időtávon havi 150 euróval takarítunk meg egy bankban kínált részvényalapba ami átlagosan 8% hozamot ért el évente (p.a.).  Költségeink :

  • belépési illeték 3%
  • Alapkezelési díj 2%
  • Adó 19%

Megoldás B: 25 éves időtávon havi 150 euróval takarítunk meg egy befektetési tanácsadó által javasolt adóhatékony ETF megoldásba. Éves hozam az összehasonlítás kedvéért szintén 8% évente (p.a).  Költségeink :

  • belépési illeték 3%
  • Alapkezelési díj 1%
  • Adó – egy éves tartás után adómentes a hozamból = 0%
A megoldás B megoldás
25 év x havi 150 € betét = 45 000 €25 év x havi 150 € betét = 45 000 €
Belépési illeték  3%   (1350 €)Belépési illeték  3%    (1350 €)
Alapkezelési díj 2%ETF portfólió alapkezelési díj 1%
Adó 19%Adó 0%
Végeredmény 25 év után   =  103118 €Végeredmény 25 év után = 120870 €
Adózás után = 92075 €Adózás után = 120870 €

Különbség 28 795 €

A két megoldás közti százalékos különbség több mint 30%. Ez a súlyos szám nem az egyszeri  belépési illetve a tanácsadói díj miatt alakult ki (1350 € ami soknak tűnhet). Ami okozta az az adó és a teljes futamidő során jelen lévő 1%-nyi alapkezelési díjkülönbség.

Arányba helyezve azzal, hogy közel 30 ezer euróval lesz több a hozamunk ha szaksegítséget kérünk már nem is olyan sok az a tanácsadói díj. A szaktudás jellemzően nincs ingyen.

Ingyenes megoldások

Az ingyenes tanács jellemzően jóval drágább lesz hosszútávon mint a fentebb említett különbség. Amennyiben az üzletkötő, tanácsadó érdekelt egy drága költségstruktúrájú termék eladásában azt valaki csúnyán megfizeti. Sejted, hogy ki lesz az ? Természtesen Te, az ügyfél. Sokkal jobban jársz ha fizetsz némi költséget a tanácsért és biztos lehetsz abban, hogy a javasolt konstrukció a lehető legolcsóbb lesz és a Te preferenciáidnak a legmegfelelőbb.

A legolcsóbb megoldás

A saját vagyonkezelés a fentebb említett B megoldásnál is lehet olcsóbb. Kétféle ember van : Aki mindent felkutat, képzi magát és sok száz órát beletesz a témakörbe. Saját maga nyit befektetési számlát és saját maga alakítja ki a portfólióját is. Költség szinten valószínű, hogy alacsonyabb díjakat fog fizetni mint aki befektetési tanácsadóra bízza a dolgot.

Viszont a potenciális hozama, a kutató önképző legolcsóbb módon befektető típusnak az nagy valószínűséggel nem lesz magasabb az átlagemberénél. Hogy miért ?

A befektető legnagyobb ellensége az saját maga.”

Ha teljesen szabad kezünk van és érzelemvezérelten hozunk döntéseket akkor jellemzően olyankor adunk el, amikor nem kéne és olyankor veszünk amikor nem kéne. Egy befektetési tanácsadó az átlagembert az ilyen jellegű rossz döntésektől is meg tudja védeni, utat tud mutatni.

Sok sikert a vagyonépítésben.