Mi várható a nagyobb esések után?

Legyen az világgazdasági vállság, dotcom lufi vagy koronavírus okozta zuhanás, mind-mind után bikapiacok következtek. A medvék (csökkenő piac) jellemzően rövidek a bikák hosszúak akár 10 éven tartó emelkedések szoktak lenni. Erről már írtam ebben a cikkben ahol ábrázoltuk is a jelenséget. Amikor írom ezt a cikket a részvénypiaci világindex mínusz 22%-on áll (dollárban kifejezve) és legnagyobb tévedés talán azt hinni, hogy most majd minden más lesz mint korábban.

Most majd minden más lesz

Megannyi „de” „ez most háború” „energiaválság” stb.-vel kezdődő magyarázkodást hallottam mikor erről beszélgetek emberekkel kifogásként arra, hogy most miért ne fektessenek be pénzt a részvénypiacba. Mikor a csúcson voltunk akkor persze az volt a válasz, hogy kivárnak egy legalább 10%-kos esést és majd akkor húzzák meg a ravaszt. De ez ha eljön mégsem tesznek majd semmit… Vajon miért?

Ha nagy esés van a piacon akkor történt is valami a világban ami kiváltotta azt. Nagy esések jellemzően akkor vannak mikor bizonytalanság alakul ki (pl. háború, infláció, energiaválság) és ilyenkor jönnek a magyarázkodások és kifogáskeresések: „most majd minden más” és az „ez most más helyzet”. A részvénypiacon azért lehet jól keresni mert kockázatot vállalunk (kibírjuk a tőkeingadozást) . Ha nem vállaljuk nem keresünk, hanem jellemzően pénzt veszítünk.

Mi jött a nagyobb esések után?

Ezen a képen 1961 től vizsgálva 2009 ig látjuk, hogy a csúcstól számítva 25% nál nagyobb eséseket követő 1,3,5 és 10 évben mekkora hozamot termelt a részvénypiac a befektetőknek.

Obrázok, na ktorom je stôl

Automaticky generovaný popis

Az érdekesség legalul, hogy átlagban a 25% nál nagyobb esések átlaga végül 39,8% százalék lett és következő 5 évben pedig 83% emelkedés majd 10 év után pedig 213,7% hozam.

Mégis most mi a teendő ?

Első szabály: Tartsuk magunkat a befektetési tervünkhöz és célunkhoz.

Nagyon alapvetően hangzik de mégis a kisbefektetők túlnyomó többségének nincsen pontosan meghatározott stratégiája és befektetési terve. Ne feledjük : „aki nem tervez az a kudarcot tervezi” . A befektetés nem gyors meggazdagodásról hanem a vagyounk védelméről és némi reálhozam eléréséről szól. Szarvas hiba lenne egy alulteljesítő időszak miatt stratégiát változtatni.

Második szabály: Ne az érzéseink vezéreljenek

Minden befektető legnagyobb ellensége ugyanis saját maga. Az ilyen érzések gyakran váltanak ki eladásokat a lejtőkön vagy éppen nagy vételeket a csúcsok közelében. A paic folyamatos figyelése és ezen görcsölés is szokott téves cselekedetekhez vezetni ami a pénzveszteségek egyik leggyakoribb oka.

Harmadik szabály: Számoljunk a hullámzással

Az ingadozás a piac velejárója, szerves része.

Kockázat nem maga az ingadozás hanem az, hogyan reagálunk az ingadozásra.”

A részvénypiacon nem lehetne jól keresni ha nem ingadozna mert mindenki itt fektetne be és ez beárazódna. Egyszerűen nem lenne ingadozás nélkül többé extra profit. A nagyobb esésekre érdemes tartani egy bizonyos készpénzarányt amiből túl tudunk élni, vagy éppen megvenni a nagyobb eséseket.

Negyedik szabály: Válogassuk meg mibe fektetünk

Egy kutatás szerint az USA tőzsdéken kereskedett vállalatok fele 10 év múlva már nem fog létezni. Ez kicsit félreérthető ezért elmagyarázom. Az USA tőzsdén összesen több mint 7500 részvény forog. Rengeteg a zombi cég és a profitot nem termelő startup fázisban lévő vállalat. Ezek idővel elhullanak és tönkremennek. A nagy indexek viszont nem tartanak szemetet mert a kritériumaik szigorúak és jellemzően profitabilitáshoz is kötöttek. Ha egy index kiszór egy vállalatot akkor jön helyette egy új és ígéretes. A válogassuk meg mibe fektetünk szabály arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy ne szemezgessünk saját válogatásunk és megérzéseink alapján egyedi részvényeket mert nagy valószínűséggel a részvényindexet nem fogjuk megverni. Ahogy az aktívan kezelt alapok túlnyomú része sem veri meg az indexet (pedig ott profi vagyonkezelők végzik a munkát) úgy nekünk sem fog sikerülni. A részvényláb a portfóliónkban tehát gyakorlatilag egy részvény index láb ami több száz vagy több ezer részvényt tart. A teljes portfólión belüli súlyozást pedig érdemes átbeszélni egy szakemberrel mert ha pl. túl idős korban vállalunk egy 100% részvényindex portfóliót az még rosszul is elsülhet.

Ötödik szabály: Tartsuk be az első négy szabályt