A kínai részvénypiac erőteljesen alulértékelt.
A portfólióm túlnyomó része USA részvényekből, globálisan diverzifikált ETF ekből, néhány százalék nemesfém bánya részvényből és nemesfém ETF ből áll. Az amerikai piacon már régóta nem találok olyan céget amit vehetőnek ítélek meg mert ami jó áron van abból már be vagyok tárazva (teljes a pozícióméret) amit meg vennék az olyan drága jelenleg, hogy ilyen áron inkább nem veszem.
“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.” W.B.
A kínai részvénypiac index már régóta alulteljesít és az elmúlt negyedévben még olcsóbbá váltak olyan nagy kapitalizációjú cégek mint az Alibaba vagy a Tencent.
Miért ütik a kínai cégeket?
Több oka is van amiért ez a nagyon értékes piac alulértékelt de gyakorlatilag mind egyetlen egy tényezőből fakad az pedig a kíniai kommunista állam. 2020 végén az Ant Group vezetője Jack Ma kritikát fogalmazott meg a kormányzati vezetőkkel kapcsolatban. Rosszul tette. Egy 37 milliárd dolláros tőzsdére lépést bukott csak vele. Hszi Csin-ping Kínai elnök korábban sem kedvelte a nagy tőkét felhalmozó és jelentős piaci részesedést szerző magáncégeket, mert ezek veszélyt jelenthetnek a hatalmára. Legutóbb az oktatási cégeket kezdték el szabályozni arra hivatkozva, hogy az oktatásnak állami kezekben kéne lennie és mindenki számára ingyenesen hozzáférhetőnek szeretnék látni (EDU).
További kockázatok
Befektetőként tisztában kell lennünk azzal, hogy kínai cégekben külföldiként nem szerezhetünk tulajdonrészt. A típusú valós tulajdonjogot megtestesítő részvényeket csakis belföldi befektetők kereskedhetik. Külföldi intézményi és magánbefektetők részére pedig B sorozatú részvényeket bocsátanak ki és hong-kongi tőzsdén hong kongi dollárban vagy USD ben jegyzett papírokba fektethetnek. Aztán ami nem elérhető közvetlenül mert ahogy írtam ez jogszabályellenes lenne kínában arra úgynevezett ADR részvényeket vagy VIE-n keresztüli megoldásokat hoztak létre. Az ADR gyakorlatilag egy nem amerikai társaság részvénytulajdonának USA dollárban megtestesülő változata. Egy befektetési bank vagy bróker cég megvesz egy valós kínai részvénycsomagot és bevezeti az amerikai tőzsdére. A befektetők pedig ebből tudnak vásárolni szabadon. A kockázatokat nem is kell mondanom, partnereken keresztül jutunk a részvényhez, devizakockázat , nem valós a részvénytulajdon stb. De nagyon más választásunk nincs ha pl. Alibaba részvényt akarunk venni.
Aztán itt van még a korábban emlitett VIE struktúra (Variable Interest Entity) ami egyébként nem egy mai gyerek mert már évtizedek óta működik. A kínai tarsáságok ezzel a módszerrel is kikerülik a kommunista korlátozást. Mégpedig úgy, hogy létrehoznak egy offshore országban pl. kajmán szigeteken egy társaságot ami egy Fake company gyakorlatilag. Ezzel a Fake vállalattal szerződést köt az anyacég arra, hogy a nyereségéből bizonyos mértékben részesül (nincsenek egyéb jogai mint szavazati jog, tulajdonjog vagy az anyacég eszközei) és ennek a cégnek a részvényeit vezetik be bizonyos tőzsdékre amit megvehetünk mi is.
Nem kéne túlhúzni a kinai poziciókat.
Amiket feljebb leírtam nem elhanyagolható kockázatok. Az Alibaba gyakorlatilag egy kíniai Amazon csak harmada áron forog nem véletlenül. A kockázatokat minden befektető látja és ez beárazódott a részvényárfolyamba erősen. Én viszont nem gondolom, hogy kína lábon lőné saját magát és taccsra vág egy olyan giga céget mint az Alibaba. 7%-kos pozíciót építettem ki az alibabában és még tervezem bevenni a Tencentet (TCEHY) is. Rövid távra a 10% sok lenne. Minimum 4 évig kitartok a kinai cégek mellett és figyelem a híreket.
Véletlenül se tekints e sorokra befektetési ajánlásként. Saját tőked kihelyezése előtt készíts átfogó vizsgálatot és ne egy kósza cikk alapján hozz döntést.